Krisztust csábítgató ördög (Lk 4, 1-13; Mt 4, 1-11.), Plaimpied, Szent Márton templom, XII. sz. második harmada.
Palmettát (az az ilyen pálmalevél vagy hasonló növényszerű dekoratív elem) köpő maszk, Toulouse, Szent Szeverin bazilika, 1150k.
Szintén növényornamenst köpő férfi, akit egy madár majszol ráadásul, Saintes, 1120-30k.
Ha valaki Párizsban jár és nincs kedve a Louvre-ban japán turistákkal vívni, hogy körbejárhassa Canova Amor és Psychéjét, mindent utál a XX. századtól kezdve, mert az nem művészet, és olyat ő is tud, akkor a Palais de Chaillotba kell mennie, a Trocaderohoz, ott van ugyanis a francia építészet múzeuma. Tiszta móka a hely, fel vannak építve mindenféle épületrészletek életnagyságban a XII.-től a XVI. századig, és még tapizni is lehet, nem fog pattogni a teremőr. Biztosan nagyobb lelkesedéssel tanultam volna a romanikát, ha ilyen játszóteret mellékelnek a Marosi könyvhöz. Mindenféle interaktív dolog is van, lehet apátságokat nézegetni belülről, alulról, felülről, irányítható képernyőkön, szobrokat színezni, ilyesmik, és ha valaminek stíluskapcsolata van Moissac-kal, akkor az ott van a moissaci kapu mellé szegezve, lehet vizsgálgatni két centiről. A képek a múzeumból vannak.
Visszajött Anna, malmoztuk a Luxembourg kertben, ízlett neki a tepsis krumplim, és találtam új cipőt is full véletlenül a Pompidounál. És mindenkit külön nagyon szeretek, aki írt, hogy minden oké-e velem, mert depressziós dolgokat írogatok ide, hát igen, úgy néz ki, hogy igencsak torzít ez a napló-csatorna az üzeneten, szóval semmi bajom, magam is meg vagyok döbbenve, de eddig nem volt semmilyen mélypont, már nem is emlékszem, milyen az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése