Végre, a sokadik e-mail és telefon után randim van a hagyatékos pasimmal kedden, hiphiphurrá :)
Hogy árnyaljam a képet, a francia cimbim 2 órán keresztül korrigálta az átkozott esszémet (és még nincs vele kész!), amit már egyszer Kornélia átnézett, majd közölte, hogy egyikünk se tud franciául, de amúgy annyira nem volt rossz. Mondtam is neki, hogy öcsém, te aztán tudsz vigasztalni. Válasszunk ki egy nyelvet, és beszéljen azon az egész világ, könyörgöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése