2019. január 30., szerda

Administration francaise, fais chier

Ha esetleg a körmötöket rágtátok volna, hogyan állok az adminisztrációval folytatott örök harcomban, akkor összefoglalnám: rosszul. Részletekbe menően:
- bank: miután írtattam egy igazoltást a tulajjal, hogy nála lakom, és - mivel még sose láttam - az útlevelképéről legalább megismerkedtem vele mind én, mind gondolom a bankos ügyintéző, kaptam egy e-mailes értesítést, hogy egy üzenet vár a bankos személyes felületemen. Megpróbáltam belépni, ám az oldal arra kért, hogy legyek türelemmel, a személyes felületem létrehozása folyamatban van. Következő lépés: lesz.rom, várok.
- lakhatási támogatási csoport (CAF): küldtek egy jelszót postán, ami nem működik, és ezért - talán - csak magamat hibáztathatom, mert egy óvatlan pillanatban rákattintottam az "elfelejtettem a jelszavam" gombra. Az telefonos ügyfélszolgálaton visszapattantam egy nőről. Következő lépés: lesz.rom, várok.
- tanulmányi osztály: hát persze, hogy nem válaszolnak. Következő lépés: lesz.rom, várok/beballagok és gondosan krokodilkönnyeket hullajtok az ügyintéző néni asztalára.



A proaktív, felelősségteljes hozzáállásba vetett bizalmam kezd elpárologni, lehet, hogy elmegyek egy átoktörőhöz inkább. Még jó, hogy februárban még a csodálatos Campus Mundi finanszírozza a három eurós diákmenzázásaimat, így az egyhe aggodalmam egy darabig még nem csap át jeges pánikba.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése